keresztségi kegyelem: a →keresztség szentségének sajátos természetfölötti hatása. - Eltörli az →áteredő bűnt és a személyes bűnöket, bevon Krisztus halálának és föltámadásának misztériumába, és az Egyház tagjává tesz (vö. ApCsel 2,38; Jn 3,5). - A keresztség által az összes bűnök és a bűnökért járó összes büntetések eltöröltetnek (vö. DS 1316). A ~ megadja a →megszentelő kegyelmet, a megigazulás kegyelmét, ami az →isteni erények által képessé teszi arra, hogy Istenben higgyen, benne reméljen és őt szeresse; a →Szentlélek hét ajándéka által lehetővé teszi számára, hogy a Szentlélek irányítása alatt éljen és cselekedjék; az →erkölcsi erények által képessé teszi arra, hogy a jóban növekedjék. - Akik a keresztségben újjászülettek, azokban nem marad semmi, ami akadályozhatná őket az Isten országába való belépésben: sem Ádám bűne, sem a személyes bűnök, sem a bűn következményei, melyek közül a legsúlyosabb az elszakadás Istentől. A megkeresztelt emberben mégis megmaradnak a bűnnek ideigtartó bizonyos következményei: szenvedés, betegség, halál, az élettel együttjáró gyöngeségek (pl. jellemhibák, stb.), valamint a bűnre való hajlandóság, amit a hagyomány concupiscentiának ('bűnös vágy') v. képszerűen fomes peccatinak ('a bűn taplója') nevez. Mivel a concupiscentia „a harc érdekében maradt meg, azoknak, akik nem egyeznek bele és Jézus Krisztus kegyelmével férfiasan ellenállnak, nem tud ártani, sőt, aki »szabályszerűen küzd, elnyeri a koronát« (2Tim 2,5)” (DS 1515).  **

KEK 1265-1270.